Friday, March 1, 2013

Ali-A:ye Lígang Longédok Dairi




February 13, 2013: Ginmur po:lo a:la asinang okanodo:pé ésar sarradungai, pítír kurak la dungai daggabnam amo:dé. Luki ésar sarra anné kaman  ísíng amíng kídídém moyo sula dung lambé kéra do írga:né lutadko bombi dungkunémpé. Singgi appun punna lí:jík lí:jík pé appíloi  ka:po la dung.  Koka dokkémpé tagad appun punamém kabek tokuma émdaggom, silo-mélo tagad amingém bojéko ka:bekma. Lígang sém borík supé okoiko pí:ram dagnémpé ila dungai.

Tako Gí:tu dok Mé:mipénam Dírbí Karé

Suk bírduk so ngo do:lupé gíkaku  Ali-A:ye Lígang (AAL) kangkolo. Dítak kínít ko ikangaboi ngok sí:sang ko do:ludo Lígang kangkima:namé. Tiket pa:ma:la Guwahati Inter State Bus Terminus (ISBT) dokké Laimekuri pé Assam Valley  baslo kebin ara:do tetmíndanna gíku.  Okum érang tani odokké ajon-arum lédulo gí:dí-sípí ém ka:pé émna toktoku IIT Guwahati dok mélík (leave) langge:la.
Rokom kínít anin ayirdo bas lokké gíy danna  ngo Tako Gí:tung LP  school lotta do dírbí iko karéko ka:bekto. Lígang longai odo, tetgéng (chair) ém bojéko pa:sala létak. Bagémpé méngkang, “Arey, okai dírbí léngkan kane méyum? Okkan sé bulu, Lígang sé sémpéi ikangkun su!”
Akula du:né poka lamtédok do:lupé alé daman daman la gíku kabeknam karédo agom mé:mila. Lambédo ajon Natukali, Tanibhai bulum ríksuto. Kangkinnam taniyém ríksunamdéméi  aidun-aiman émna tatbomla-tatbomla okumpé pí:toku.

Bulukangké Lígang Dumdum Manbonam Do:ying

Ngoluk do:lung so:man....
Do:lu lok sí:sang odokké abín kídídé AAL légang ager gerra dung rokom dokké, okolai maik lok bottapé oi ni:tom manla dung kéréng-kérénglo gí:tung-jikong kinma:pé. Ajon-arum ém phon ila do:lu do ngolu ríksumínsutoku. Longédo do:lu do Líggod ém ka:pé émna asinsokki tarung dém ru:to. Poridung émna éddí dítakko do:luso kangkíkumang, silo dan ka:pébong. Kindagéipé migomésin Lígang anino:lo ankang tarungé ru:dak émna.
Longédo aso aso:pé tanyi yatkumsudu:bo do:lung dírbí lottadop. Ya:me-mímbír, milo-yaméng, miné-míjíng géru-bomru sula takam gíngab du:bo. Kajé irobla:boi émna sékai-sékai jé:bom du:bo, yummayiryé sémpé il du:mílo, édílo soman-yirmanyén, édílo doman-tímanyén?
Dum dum lu:pi manrob la:boi émnamé, dum dum mankin né tani kama, Líggod kapé iyén? Ya:me ko kídísok sékosinne dumdum mankinné katoman émna sékai abín taniko sékomsin suttékmap apping tatdop ge:dung. Mankinné ngoluk ta:to Digholangkésin alak ser dung, supak sék manboyan?
Odo ayirdo Buluka émnam míjí dém sékai mé:pa:to. Élo, Buluka bí Líga lo do:lu so lendagada, su okolan?  Tatgonammé lubidak Lígang longé lok mé:panam dum dum manjo:né ta:to Bulukabí ríkkong ké do:lung ko:lo manboka ro:do, odok lédupé kekonké doludém manbola dung.  Édém manaboge:la:pak ngoluk do:lupé gísa:yé. Lunamí démpé lédupé bí  gído, odokképak dírbí lotta dé írgangkang.
Ko:ka dokkébo ka:tak  Buluka ta:to bím, ru:be dak émna de:gé dolung amme lukadak lékom lamté-béda:lo. Yamné kamang . Amilo pagbo kísapé gerra aíké donamém bí la:len sudak. Émmum taniyé dítak dok angu longé kídído, émpigel bí ma:mílo ngoluk mé:bomsunam dírbí tarungé ingabla:ma. Aro:pé mé:yém, réngam ara:so Bulukang kémpin dírbí migang éddík du:song? Dumér ako sékai édílai tulík kítan?

Oi ni:tom, lotta so:man élang baik pamsarnam!

Yumé ayirdo do:lung ajon lédulo ngo:sin apong tínggo-dogo mannam taru do a:mínto. Do:lung ajon émyém yamné la:no ngébo abayang, akelokké obo akosin idu:bo! Okumbomna dola du:bo ngok sí:sa jonsunamé supak, lékom ngo okkom il dun émna mé:dak! Porila dungkolo sémpé idakbona émna  mé:yin sula du:doku!
 Oi ni:tom, kaban sékoi okkom pagdakji moset-moret bomdanna okum okum lo ír bola dungai takamé, sékai odo ara:do modagai ngok tatkí ma:nam oi ko sémpé: O: bí mé:nam do gíge:la, Bau bí mé:nam dém langge:la, kapila ngom lutum dun ngokké oi mé la:pé mé:dosom, O:bí sí:sang ayir pangkar ma:némpé, Bau bí sí:sang ayir gibadar kímanémpé...
Yirman-soman ara ngí:do ngokké Koton Kolej do po:pé ké senior akolok phon angkang. Bi ngoluk do:lung kérangíng kolo dung lotta soman ka:la,ngom ríksu:yé émdak. Facebook do AAL yalo update lok ngo gísa dungku émnam kinla nombor dém amikolok magabgel phon dung émto.  Oh! Technology lok tani okol duji édémsin an-gab la:named  vmmumémpé ikangku  émnam dém aropé kinsék suto odo.
Ngolu ríksula kekonké do:lung do mibo ya:me émsula ba:pi-bangok oi ni:tom moto. Koton Kolej dok hostel du:do dokkém ngolu mé:pa langkula Disangmukhoi Ophola démsin paklíktoku!
Jonai  pé yumé do gísané senior annyi lédulo, lékop dulangkui émna.  Junkaréng ruyi do baik pamsar kang kinso:map. Tolopésin mo:tédak, bolopésin mo:tédak, NH 52 do ngolu kapiyen  supak?  Beteri kéik la du:ne ngok mobail so ayir dém ka:toném  10.30 dakbo. Ajon-arum ém phone ila du:dom Maruti 800 kar ako duksa:do, ngoluk  lambé ríson dok dakla du:nam dém ka:la sékai gari ara:dokké amin ako jénggel du:tet kang. Ka:toném ngoluk ajon Dhononjoy Modi ké biro lok ajon appiko dung, bulusin Silapothar bokké Lígang dogel gídungku. Gepla du:né gari ara:ngí:do ngolang ajon ako dura mínto, Bhismo bí baik dém atér dé kapéi daggom dukbomyéku émnam dém togésukang.
Yumédo Jonai dok Bhaskor Tayeng, odokké ajon Mintu Régon annyi dé pongkokdokké dukríksula pí:toku. Ngasodlok pa:nam dé:pak aro ajoné!

Ali-A:yé Lígang  Borík Yumdéng Agom

Jonai pé pí:salangkula Lí:sang do:lung pí:né Bhismo ké rumdo:pé. Mimak moné ajon Mintu Régon mé  ríksula  Jonai modi dok ‘latest update’ tatka. AAL soman-yirman mépakge:la ngolum gíríksukol gínamdém bí lugela sémpé gompir ékké pirsarto. Mg. Régonbí  suk  dítak sokké anu dírlab ko la:len dung émnamdém kinmoto.
 Do:lung-lujar takamlo Ali-A:ye Lígang boríksunam tarung ko igurbodung, okkon émtoném “Ali-A:ye Lígang Borík Yumdéng” (AALBY) émtak. Yampo Lígang émdo yumédo réngamé (ya:me-mímbír!) AAL ém ír-pongkír pé ager-atung gerla, gumrag soman-yirman, purang apin, ambuk atí-atí amanla du:dope édé taru dé. Pagmílo karé mosa danna mojo-molabné ni:tom tuli gokla AAL kangkanpé borík sudopé idung.
Mg. Régonké lubidak lédup kinsékto Tako Gí:tung dok dírbí karédé oko légang motagaji! Takunammé ni:tom tuli Toraboti Bori bí:lang Sorbeswor Kardong bí gídagai émdak méyum, kinnoyamílo kangkol gísangkupé nammai! AAL borík yumédé éddíko ngoluk sí:sangém  Oang Dírbí (Western Culture) mé:bonammém motum layén édémpak mé:mipénamé, tatge:la mé:to.
Ayirdém ka:namé yumé 12 yébo. Aíké du:télop ainé yumé émgel gípan sukuné.



Post a Comment

The selective silence of civil society and sufferings of indigenous Misings in Assam

In the months of July, 2017, rural people dwelling in Dibru-Saikhowa National Park from indigenous Mising community were left without a ch...